Gyereknap

Mert nálunk sose megy semmi csak úgy. Tegnap este Vencu pikkpakk belázasodott, minden előjel nélkül. Egész pontosan már ma volt, hajnal fél 1-kor szólt L, h nézzem már meg, neki gyanús, hogy lázas. Hát még szép, forró volt a gyerek, mint a lávafolyam. Na, Nurofen be, várjuk a hatást. Semmi. Fél háromig várakozom, utána ülőfürdőztetünk. Ez valamit javít, utána kúp be, alvás mindjárt fél 4-kor. Reggel fél 7-ig. Akkor Marci jön: Anya, kérek tejecskét! Halkan kívántam valahová a tejivós szokását, de aztán második, vagy harmadik felszólításra engedelmeskedtem a kérésének. Azzal hálálta meg, hogy félálmomban a fejemhez vágta a tejesüveget - igen, szó szerint. Ezek után kénytelen voltam a "reményből" bekapcsolt tv-t kinyomni. Ez se hatotta meg. Úgy fél 9 felé leesett - miután megreggelizett -, hogy azért hisztis, mert éhes. Így indultunk a gyereknapnak. Ja, meg úgy, hogy Vencum feje továbbra is forró. Délelőtt átjött papus, elvitte Marcit a kertbe kicsit, így Vencis tudott legalább egy fél órát pihenni a doki után. Mert hát gondos szülőként az ügyeletre persze elvittük L-el. Meglepő módon semmi baja, nő a foga talán. Hát jó, legyen így. Szegénynek hasmenés is társult a lázhoz, a doktornő által javasoltak közül nemigen kaptunk meg semmit a gyógyszertárban. Így jár, aki vasárnap beteg.

Dél lett, mire anyáékhoz értünk, addigra már Marciék is megjöttek. Egy jó hangulatú (igen, végre Vencus is evett, Marci is evett!) ebéd után tettünk egy bátortalan kísérletet az altatásukra, ami 50%-ban sikeres volt, Vencus kidőlt fél órára. Marci inkább levetkőzött teljesen meztelenre, mert neki melege van. :) Vencum lázát eközben meghűtőfürdőztettük, aminek hatására egészen jól lett. Felbátorodva Vencis jó közérzetén, lementünk kicsit gyereknapozni. Szó szerint kicsit, kb. lenn lehettünk 10 percet, mire felhőszakadás öntötte el a várost, rohanhattunk haza. Még jó, hogy 2 percre volt a program anyáéktól. Bánatában Marcus nekiállt mesét nézni, amin kb. 10 perc után mégiscsak bealudt. Ekkor kelt fel Vencus a következő fél óra alvásából. Nagyon nyűgös volt szegény, egy kis kaját hajlandó volt enni, de nem sokat. Ekkor apa meg Marci fia tettek egy kisebb kört a gyereknapon, ahol sokmindent nem tudtak már csinálni, miután az összes ugrálóvárat elmosta az eső. Feljöttek egy fél óra múlva, eddigre Vencus megint majdnemcsak elaludt. 7 óra fele jöttünk el, Marcim ott alszik a holnapi napra való tekintettel (gyerekszemészet, stb.), Vencust hazavittük. Fürödni is csak addig fürdött, amíg muszáj volt, de üvöltött a kádban, üvöltött a pelenkázón, üvöltöt az etetőszékben. Az ágyában nem üvöltött, kb. 15 perc alatt el is aludt. Azóta csönd van, hála talán a kúpnak meg a cataflam-nak. Kíváncsian várom az éjszakát, én hullafáradt vagyok, remélem, tudunk mindannyian egy kicsit pihizni, Venci feje rendben, jót alszik éppen. Lekopogom: kopp-kopp-kopp!