Születés ...esemény, amely oly felkavaró, mint semmi más. Elemésztő fájdalomból előbukkanó mámor. Boldogság, mely életemet mindörökre megváltoztatja. Immáron már más lesz a fontos. Saját magam másodlagos lényként folytatom földi pályámat. Amikor belenézek az apró szemekbe, amikor a piciny ujjak szorítják az ujjam, már tudom, amit eddig is tudtam, hogy érdemes a holnapot várni...
2009. július 20., hétfő
Pörgős vasárnap
Sejthettem volna, hogy ez lesz a vége, hogy éjjelbe nyúlik a nap! Reggel-hajnalban felkeltünk a szokásos szopira, aztán békesség honolt, kiugrottam hát gyorsan a piacra, vettem egy kis paprikát, csirkét, dinnyét, szóval minden finom ebédhez valót, sikerült egy egész órát ott eltöltenem. Ja, és hát persze imádott Marcellemnek lángost, anélkül nincs piac. Ott vártam a legtöbbet, persze Marci kb. 3 falatot evett meg az egészből. No comment. Szóval hazajöttem a piacról és nekiálltam ebédet főzni. Fél 2-re kellett kész lennem, addigra jöttek anyáék, mert anya dolgozott, de így is alig lettem kész. Lett csirkeragu leves, csülök cseréptálban sütve, forgatott burgonya és rántottam cukkínit, padlizsánt, gombát. Szerintem finom lett minden, de sütire már nem futotta az időmből. Hiába, Vencus két óránként kért a cicimből és evett 70-90 között. Ebéd után jöhetett a várva-várt hajfestés, amit a fiúk hagytak, rendesek voltak, este meg nem győztem a vasalnivaló végére járni. Hát így telt el a vasárnap!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése