Mostanában úgy érzem magam, mint aki szabadságra ment. Halál komolyan. Mamiék vállukra vették a Marci nevelését, olyan értelemben, hogy ma éjjel másodszor alszik ott a héten. Ilyenre nem is emlékszem születése óta. Könnyen nem emlékszem, hiszen soha nem fordult elő. Erre az ottalvásra mostanában kezdünk "rákapni". Azt hiszem, mindkettőnk legnagyobb örömére. Ők unokáznak, mi pihenünk. Na igen, mert egy gyerekkel pihenés ám az élet! Aki nem hiszi, járjon utána! Vencel eszik-alszik éjjel, semmi más baj nincs vele, szóval nyugodtan kikapcsolódhatunk. Még egy dvd is belefér(ne), ha nem jutna eszembe száz más tennivaló, mint például rendet rakni a ruhák között, vagy összepakolni a konyhaszekrényben. Tegnap mondjuk egészen más jutott eszembe: kuglófot sütöttem. Nem is akármilyet! Először nagyon kételkedtem, hiszen a kelttészták világa messze áll tőlem, de tettem egy próbát és megérte, mert bejött! Mindenkinek nagyon ízlett! Ilyen lett, ni:
Vencel eszik .. sőt .. mivel ugye a mérlegelők társaságába tartozom, így pontosan tudom, hogy mikor-mennyit. Nem mintha ez valamiféle verseny lenne, egyszerű iránymutatás nekem, hogy mikor-miért sír. Bár kezdem kiismerni a sírását is, de azért hát mégis ... szóval mérek. A tejtermelés is elég hektikusan alakul, egyik nap két ciciből a 120 is nehezen jön össze, ma meg egyből is simán produkálja. Ja, és kéri még hozzá a másik cicit is, így összvissz 230ml tejjel ment aludni az előbb. Kíváncsi leszek, meddig bírja!
Ma anyáéknál voltunk ebéden, készült pár jó kép, teszek ide belőle:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése