A megérkezés boldogsága

Úgy adódott, hogy egy előadásra mindketten szerettünk volna elmenni, így anyáék vigyáztak a fiúkra. Egész idő alatt azon törtem az agyam, hogyan lehetnek meg négyesben. Zsebben a mobil, "csőre töltve", hogy akármikor ugorhassak, ha kell. Persze tökéletesen érezték magukat, nem is értem, miként gondolhattam, hogy nélkülem itthon biza meg fog állni az élet! Azon gondolkodtam egész előadás alatt, hogy mennyire jól is esett kimozdulni a mókuskerékből, még ha csak egy picikét is. Végül mikor beléptünk az ajtón, és meghallottam az én Vencelem sírdogálását és Marcim csilingelő hangocskáját, elöntötte a szívem a boldogság, hogy MENNYIRE JÓ KÖZÖTTÜK, ITTHON LENNI!