Születés ...esemény, amely oly felkavaró, mint semmi más. Elemésztő fájdalomból előbukkanó mámor. Boldogság, mely életemet mindörökre megváltoztatja. Immáron már más lesz a fontos. Saját magam másodlagos lényként folytatom földi pályámat. Amikor belenézek az apró szemekbe, amikor a piciny ujjak szorítják az ujjam, már tudom, amit eddig is tudtam, hogy érdemes a holnapot várni...
2009. október 2., péntek
"Ba-ba"
Ma megtörtént! Már ezerszer, vagy többezerszer fordultam kis arcához, és mondogattam neki sokszor, hogy baba-baba. Ma meg hetykén, lazán, csak úgy hasrafordításból kinyögte nekem, hogy "ba-ba"! 5 hónapos múlt alig. Hihetetlen!! A bátyja is pontosan ilyen volt, 5 hónapos korában ejtette ki az első szavakat, szótöredékeket, és tessék: a tesó ebben már biztosan követi. Egyébként először azt hittem, álmodtam az egészet, de nem lehet, biztosan nem lehet!!! Nem kell mondjam, picit megkönnyeztem, hiszen még ma volt, hogy mennyit izgultam érte, maholnap meg lábára áll és elindul a nagyvilágba ...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése