Születés ...esemény, amely oly felkavaró, mint semmi más. Elemésztő fájdalomból előbukkanó mámor. Boldogság, mely életemet mindörökre megváltoztatja. Immáron már más lesz a fontos. Saját magam másodlagos lényként folytatom földi pályámat. Amikor belenézek az apró szemekbe, amikor a piciny ujjak szorítják az ujjam, már tudom, amit eddig is tudtam, hogy érdemes a holnapot várni...
2009. augusztus 5., szerda
Vencus forogni kezd!
Tegnap vettem észre, hogy Vencel határozottan elindult a mobilitás felé! Elkezdte a 7 kiló 20 dekás popóját emelgetni, hol jobbra, hol meg balra. Nagyon helyes, ahogy kezdi megismerni a testét és kezd úrrá lenni végtagjain. Közben meg egyfolytában "gőőő-gőőő" megy, ráadásul rákattant a babazenére is, amit anno Marci is nagyon szeretett. (Persze Marci mostmár egyáltalán nem szereti, sőt..) A napokban fedezte fel azt is, hogy jókat lehet "bürrögni" a szájával, egyben nyálbuborékokat is lehet eregetni. Ennek a szokásának is hódol becsülettel ez a gyermek. Én meg élvezem és örülök, hogy láthatom, milyen szépen fejlődik!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése