Még a kórházban, az utolsó éjszakán történt, hogy buzgó anyaként megkértem a csecsemős nővéreket, hogy szóljanak, ha gyermekem megéhezett, megyek és megszoptatom. Így is lett. Viszont valahogy rosszul sikerült ez a szoptatás és Vencel alaposan elintézett, tej helyett vér jött az itthon töltött 3. napon a mellemből. Anno Marcinál ezt a kérdést úgy oldottuk meg, hogy lefejtem kézi fejővel a tejet és odaadtam neki Avent-es cumisüvegből. Tettem ezt így most is. Azonban Vencel fiammal elfelejtették a pocakomban közölni, hogy hogy kell ebből a cumisüvegből kiszívni a tejet. Ugyanis ezt ő nem tudta. Ezért egyfolytában nyalogatta csak a cumit, szívni nem volt belőle hajlandó. Nagyon sokat kínlódtunk ezekkel az etetésekkel, mivel nem lakott jól, ezért sírt, enni nem akart ebből az üvegből. Minél távolabb kerültünk a hazaérkezésünk pillanatától, annál nagyobb lett a káosz. Vasárnap reggel jutott eszembe, hogy mi lenne, ha más cumi kialakítással rendelkező üveget próbálnánk ki (Nuk). El is küldtem Lac-t és Marcit a T-betűs nagy áruházunkba, hogy hozzon egyet. De már miért árulnának ilyen helyen ilyen cumisüveget? Természetesen a gyógyszertárban se kapott, így maradt a kínlódás vasárnap is. A végén már L. javaslatára a Nurofen-es fecskendővel etettem Vencel-t, de nem sok eredménnyel. Nagyon el voltam keseredve, úgy gondoltam, sikerül majd szoptatnom a második gyermekemet is.
Hétfőn jött a védőnő, akit kértem, hogy adjon valami ötletet, de sokkal többre nem jutottunk, minthogy kell egy másmilyen cumisüveg. A közben megérkezett doktornő is megállapította, hogy az Aventből nem nagyon megy Vencelnek az evés, így délután Marcival elsétáltunk a bababoltba, és vettünk egy Nuk-os üveget, ami egy csapásra megoldotta az evési gondjainkat! Azóta a helyzet nem változott, egyik étkezés szoptatás, másik cumisüveges maradt, de remélem, hamarosan változni fog a helyzet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése