2009. május 23., szombat

Puszi-hegyek

A mai nap egyébként kivételesen eseménytelenül történt, minden zajlott a maga medrében, a fiúk sokat aludtak, én is le tudtam dőlni egy kicsit, ennek eredménye az, hogy háromnegyed 1-kor még a blogot írom, ahelyett, hogy pihenéssel tölteném az időmet. De mikor ez is kikapcsolódás, akkor miért vonjam meg magamtól?

Marci egyre édesebb Vencellel, többször megpuszilja, simogatja egy nap, ez szívemet melegséggel tölti el, remélem, a helyzet csak javulni fog.

Elmegyek aludni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése