2011. május 5., csütörtök

10 dolog, amit szeretek

Fevi játékra hívott. Épp aktuális, mert a blogom erősen hanyagolt állapotban leledzik. Nem tudom, mi ütött belém. Nehéz mostanában gondolatokat formálnom. Kevés az igazán nyugodt pillanat. Valami mindig történik, és ez így van jól. Sok torta készült mostanában, amik az estéket erősen felemésztik.

Szóval játék .. írjak 10 dolgot magamról, amit szeretek. Hát, nehéz lesz. Egyrészt azért, mert nagyon sok dolgot szeretek, ugyanakkor nehéz lesz ebből 10 konkrét dolgot összeszedni.

1. Szeretek nagy társaságban lenni. Imádom, mikor a lakásban összegyűlünk, beszélgetünk, eszünk-iszunk. A gyerekek játszanak, a felnőttek jól érzik magukat. Azt se bánom, ha a romeltakarítás utána az enyém marad. Éppen ezért elég sűrűn van nálunk "gyerefelhozzánkegykávéra" összejövetel.

2. Szeretem az állandó változást. A monotónia halálosan untat. Mindig az újat keresem. Miután megfejtettem a titkát, már nem érdekel tovább. Új és újabb kihívásokat keresek, hogy képes vagyok-e teljesíteni. Hogy megmutathassam. Magamnak és másoknak, hogy meg tudom csinálni. Minden addig érdekel, amíg látok benne megújulási lehetőséget. Mikor már megismertem minden porcikáját, újabb élményt keresek ...

3. Szeretek valami újat teremteni, valami maradandót alkotni. Újabb és újabb alkotásokon jár az eszem, mindig azon gondolkodom, miből mit lehetne készíteni. Soha semmit se lehet kidobni, mert jó lesz valamire. Emiatt tele a szekrény feleslegesnél feleslegesebb dolgokkal, mert KELL.

4. Szeretem a jó filmeket. Ami attól jó, hogy még másnap is azon gondolkodom. Ahol a téma nem hétköznapi, nem tipikus. A tucatfilmek nem hoznak lázba. Ja, és ha nem látom az első betűtől, utána már nem érdekel, nem szeretek később bekapcsolódni. Pontosan emiatt alig nézek tévét.

5. Szeretem az idős embereket. Imádom hallgatni a történeteiket. Mindig megállok velük beszélgetni. Már kisgyerekkoromban is a "nagyok" társaságát kerestem. Nagyon sajnálom, hogy a nagyszüleim már régen nem élnek, biztos sokat kérdeznék tőlük arról, hogy hogy voltak régen, hogy éltek ők.

6. Szeretem a tartós eső kopogó hangját az ablakpárkányon. Középiskolás koromra emlékeztet. Mindig az jut róla eszembe, hogy ültünk az osztályteremben tanév elején és hallgattam, ahogy esik kinn az eső. Valahogy nekem a megújulást juttatja eszembe.

7. Szeretek adni és nem kapni semmit cserébe. Mert adni annyira jó. Szeretem mások örömét látni. Örömöt okozni jó.

8. Szeretek új embereket megismerni. Mert minden ember egy új történet, új élmények sorozata. Új lehetőség a tartalmas beszélgetésekre. Mindezek mellett szeretem a régi barátságokat is megőrizni.

9. Szeretek jókat enni, csak megfőzni ne kelljen. Nem lustaságból, meg nem is azért, mert nem tudok főzni. Akármit megfőzök, ha kell, de felesleges időtöltésnek érzem a konyhában ácsorgást. Az alkotás lehetőségétől veszi el az időt. Ennyi gasztroblogger között veszélyes ilyet kijelenteni, de számomra a főzés nem rejti magában az alkotás lehetőségét. Inkább szükség, amit el kell végezni.

10. Itt már nagyon gondban vagyok, hogy mit is írhatnék ... azt hiszem, azt írom: szeretem magam. Azért, amilyen vagyok. A hisztijeimmel és a szokásaimmal együtt. Talán nagyképűnek hangzik ez a mondat, de így vagyok kerek, egész, ahogy vagyok.

+1. Természetesen a családomat nem hagyhatom ki. Szeretem a családomat. A férjemet, a gyerekeket. Jó velük lenni, még ha akármilyen fárasztó is. Amikor a mindennapok fárasztanak és végre estére elcsöndesül a ház, egy perc alatt elfelejtem az egész napos bosszúságokat. Amikor a kis ártatlan arcokat nézem az ágyban, akkor nagyon-nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy két ilyen okos, gyönyörű és egészséges gyerekkel ajándékozott meg a sors. Mert mint tudjuk, senkinek sincs olyan szép és okos gyereke, mint nekem ... :))

Köszönöm Évi a díjat és a játék lehetőségét. A játékot veled és velem. Konkrét személyeknek már nem adnám tovább, aki úgy érzi, hogy szívesen írna magáról, azt szívesen olvasom.

5 megjegyzés: