Születés ...esemény, amely oly felkavaró, mint semmi más. Elemésztő fájdalomból előbukkanó mámor. Boldogság, mely életemet mindörökre megváltoztatja. Immáron már más lesz a fontos. Saját magam másodlagos lényként folytatom földi pályámat. Amikor belenézek az apró szemekbe, amikor a piciny ujjak szorítják az ujjam, már tudom, amit eddig is tudtam, hogy érdemes a holnapot várni...
2010. szeptember 2., csütörtök
Vencivel itthon
Ma reggel is apa vitt bennőnket - biztos nagyon örül, hogy kettévágjuk a napját - és visszafelé kitett bennőnket a pizzéria előtt. Nem volt nálunk babakocsi, így gyalog mentünk Vencuval bevásárolni. Meg is vettünk mindent, amit szerettünk volna. Mivel ő is korán kelt ma is - és amúgy nem szokott - már fél 9-kor nagyon nyűgös volt. Nem tudtam mit tenni, letettem aludni. Azóta alszik. Én meg ülök itt a csöndben és csodálkozom, hogy honnan lett nekem ennyi szabadidőm hirtelen. Nem is tudok mit kezdeni magammal ...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése