Húha, nagyon régen írtam már, most nézem, kb. két hete volt az utolsó bejegyzés. Nagyon sok dolog történt azóta - közben persze Vencim megneszelte, hogy próbálok a blogba írni, kapásból felébredt - igyekszem sorban írni a történtekről.
Először is: a múlt hét óta határozottan történt egy áttörés a fiúk kapcsolatában. Marcim kezdi elfogadni a kistesóját. A dolog úgy volt, hogy kukuccs-játékot játszottunk Vencivel, aki hangosan rötyögött rajta, Marci meg ennek hallatán felkiáltott: Anyaaa! Neveeet! A tesóm neveeeet! :-) Na, ez az esemény óta kezd a béke szent lenni a családunkban.
Marci továbbra is dacos, viszont egyre értelmesebb kisgyerek.
Az elmúlt héten és az azelőttin végre túllettem azon a 10 kezelésen, amit a doktornő előírt, hogy ettől biza én meggyógyulok. Sajnos nem lett igaza, a kontrollon újra megemlítettem neki, hogy ez sajnos nem lett jobb. Felajánlotta, hogy úszóbérletet és gerincmasszázst tud még adni, ha elfogadom. Örömmel elfogadtam. Mehetek tehát.. de most meg a térdemmel lett valami, szerintem az izület makacskodik benne, most meg annyira fáj, hogy attól nem tudok menni sehová. Egyre jobb lesz..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése