immáron 3 hete, hogy Vencel kicsi családunk szeretetét élvezi! A napok elképesztő gyorsasággal telnek, és én még mindig nem tudom elhinni - a szó pozitív értelmében - hogy kétgyerekes anyuka lettem. Az biztos, hogy a babázás minden percét élvezem, Vencel egy gyönyörűség, igazán a sors ajándéka nekem. Még sokszor eszembe jut, hogy mennyi mindent köszönhetek az orvosomnak, aki végig bátorított a 40 hét alatt, akárhányszor el is voltam keseredve, képletesen fogva a kezem, vitt végig ezen a terhességen. KÖSZÖNÖM!
... az ember azt gondolná, hogy ez a pityergős korszak a szülés után elmúlik, de ez egy tévedés! :-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése